Hallépcső animáció
projekt animáció
Regisztrált tagoknak


Elfelejtettem a jelszavam
Galéria
Projektgazda
Mosonmagyaróvár
Környezetvédelméért
Közalapítvány
9200 Mosonmagyaróvár, Fő utca 11.
Tel.: 00-36-96/577-822
Partnerek
Pro Natura Egyesület
974 11 Banská Bystrica Krivánska 30.

BROZ
Godrova 3/b 811 06 Bratislava.
www.broz.sk

Duna Településszövetség
Budapest, Vadász u. 29.

.hu  |  .sk

2D Grafika
www.2dgrafika.hu

2D Grafika

Előzmények időrendben

„A SZIGETKÖZ - CSALLÓKÖZI DUNA ÁRTÉR MELLÉKÁGRENDSZERE REHABILITÁCIÓJÁNAK KÖZÖS MEGALAPOZÁSA”

Az előzmények időrendben


A projekt célterülete

A Szigetköz és Csallóköz a Duna hordalékkúpján kialakult szigetvilág, mely természetes módon folyamatosan változott. Ez a változékonyság a hajózhatóság bizonytalansága és az árvízi elöntések veszélyforrása miatt az 1886-os esztendővel kezdődően drasztikus kereteket kapott: a korábbi fonatos ágrendszer közepén egy mesterséges hajózó utat jelöltek ki, partvédő műveket és sarkantyúkat építettek, valamint a szigetvilág peremén mindkét oldalon árvízvédelmi töltést emeltek. A beavatkozások következtében a hajózási feltételek és az árvízi biztonság sokat javult, viszont a levágott mellékágrendszer intenzív feltöltődésbe kezdett. Az 1960-as évek beavatkozásai, így a fokozott mederkotrások és ágvéglezárások tovább rontották a mellékágak vízellátását, feltöltődésük fokozódott. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer eredeti terveiben mindössze 100 m3 vízhozamot irányzott elő a mellékágrendszer fenntartására és a két ország hatáskörébe utalta a vízpótló rendszer kialakítását. Az egyoldalúan felbontott szerződés minden korábbi elképzelést felrúgott és jogi útra terelte az egyoldalúan elterelt Duna sorsát.

A mai magyar kormány-álláspontnak megfelelő szigetközi rehabilitációs javaslat kidolgozására a Hágai Nemzetközi Bíróság Bős- Nagymaros perben hozott ítélete után, arra alapozva került sor. A javaslat elkészítése, egyeztetése és NGO-k közreműködésével történő továbbvitele az alábbiak szerint történt:

1998
A Miniszterelnöki Hivatal Dunai Kormánybiztos Titkársága megbízására áttekintő értékelés készült a Szigetköz rehabilitálására addig felmerült fő megoldási módozatokról. Az értékelés 5 változatot (változat-csoportot) vizsgált és értékelt szövegesen és egy szakértői pontozásos rendszer keretében. A változatok (csoportok) az alábbiak voltak:

• 1977-es változat
• duzzasztás 2-3 nagy méretű műtárggyal
• sűrű duzzasztás fenékbukókkal
• meanderező fő-mellékág kialakítása sűrű duzzasztással
• mederfeltöltéses (WWF) javaslat

Az értékelés a legkedvezőbbnek a „meanderező fő-mellékág kialakítása” illetve a „sűrű duzzasztásos” változatokat tartotta.

1999
Ez évben határozták meg a magyar javaslat alapvető elemeit. A Dunai Kormánybiztos megbízására megindult munka kezdetén felkérték a korábbi WWF szigetközi rendezési javaslatot szakértőként kidolgozó Alexander Zinke biológust (Ausztria) és Klaus Kern hidromorfológust (Németország) arra, hogy egy új, a realitásokat jobban figyelembe vevő megoldási koncepció megalkotásában vegyenek részt.

A magyar szakemberekkel (Mikolics Sándor, Dr. Mayer István, Dr. Rácz Tamás, Dr Alexay Zoltán, Droppa György) együtt dolgozó szakértői csoport 1999 közepére első változatában - koncepció szinten - leírt egy olyan megoldási változatot amelynek alapvető eleme a szlovák és magyar mellékágrendszer összekapcsolása, és ezáltal az újra egységessé váló ágrendszer közös áramlási rendszerének megvalósítása.

A kidolgozott rendezési javaslatot a Magyar Kormány 1999. ősze folyamán tárcaközi egyeztetésre küldte az érdekelt ágazati minisztériumoknak, majd azok egyetértő véleményezése után a Magyar Kormány lépviselője Kormányhatározat alapján magyar javaslatként 1999. decemberben hivatalosan átadta a szlovák félnek.

A MAGYAR JAVASLAT          A  MAGYAR JAVASLAT TÉRKÉPEN

2000
A szlovák fél a fenti javaslat alapos tanulmányozása után, 2000 decemberében adta át válaszát a magyar félnek. Ebben - ellenvetések sorát követően - az alábbi összefoglaló jellegű szlovák javaslatot tette:

"(III.II.1.6.1) A szlovák fél a következőképpen javasolja a régi mederben zajló munkálatok irányát: a Dunakiliti alatti vízszint gyors, lehetőleg fölösleges időhúzás nélküli megemelését, alacsony befektetéssel, a Duna és a magyar és szlovák oldalon elterülő mellékágak összekapcsolásának lehetőségének kialakításával. Első lépésben a Dunában és Dunakiliti alatt egy vagy két átfolyós torlasz kialakítását javasoljuk, hogy biztosítva legyen a Duna és a mellékágak összekapcsolódásának lehetősége. Javasoljuk, ezen munkálatok eredményét tanulmányozni, és a tanulmányozás alapján kidolgozni a további lépések javaslatát. A torlaszoknak és a mellékágakkal való kapcsolatnak olyan helyen kell lenniük, hogy a magyar oldalon vizsgálni lehessen a Duna meanderizációjával kapcsolatos javaslatot, esetleg más javaslatokat, például a /3-B-6.1.2.-E-IO/-ban definiáltakat. Az 1977-es szerződés értelmében ennek kivitelezése a magyar fél feladata.”

Ezt követően párbeszéd alakult ki szlovák és magyar szakemberek közt arról hogy az, elsődlegesen ökológiai szempontokat tekintetbe vevő szlovák javaslatok mennyiben egyeztethetők össze a hasonló alapokon álló 1999-es magyar javaslatokkal. E folyamat jelentős állomása volt a szlovák Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszterrel, Miklós Lászlóval szervezett 2003-as találkozó, majd az ennek eredményeképpen 2004. áprilisában megtartott Duna Konferencia.

2004. április
A két ország Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszterének részvételével megtartott nemzetközi Duna Konferencián ismertették az egymáshoz legközelebb álló szlovák és magyar megoldási javaslatokat (előadók: Dr.Lisicky, Dr.Rácz). A Konferencia Ajánlást dolgozott ki egy olyan nemzetközi projekt megszervezésére és indítására, amelynek célja a közelálló javaslatok alapján egy közös megoldás kidolgozása.

2004. október
Fenti Konferenciára való hivatkozással Ing. Dominik Kocinger Úr, a Szlovák Köztársaság bősi ügyekkel megbízott „Teljhatalmú Kormánymegbízottja” közös „Projektjavaslatot” ad át a magyar félnek a Doborgaz Szap (Szigetköz) Duna ágrendszer vízgazdálkodásának optimalizálására. A javaslat alapja Lisicky, M. J. és Mucha, I. 2003-ban publikált tanulmánya.

A SZLOVÁK JAVASLAT           A SZLOVÁK JAVASLAT TÉRKÉPEN

2004. november
A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Bősi tárgyalásokkal megbízott helyettes államtitkára, Dr. Erdey György levélben elvi támogatásáról biztosítja egy NGO alapokon szervezett közös szlovák - magyar kutató-tervező csoport megalakulását, amelynek célja a „szigetközi és csallóközi ágrendszer összekapcsolására született szlovák és magyar elképzelések összehangolása” illetve „közös koncepció kidolgozása”.

2004. november
A megalakult szlovák-magyar szakértőcsoport közös emlékeztetőt állít össze azokról az alapelvekről, amelyeket az első megbeszélések során kölcsönösen elfogadtak a további közös munka alapjául.

2006. február
A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány (MKK) a Duna Településszövetséggel (DTSZ) és a szlovák PRO NATURA NGO-val partnerségben beadja első változatában a közös INTERREG projekt javaslatot.

2006. december
Az INTERREG III/A program-irodája elfogadja „A Szigetköz - Csallóközi Duna ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása” c. projektet, és annak végrehajtására támogatási szerződést köt.


A projek a Magyarország - Szlovákia - Ukrajna Szomszédsági Programban,
az Európai Únió és a Magyar Köztársaság tárfinanszírozásával valósul meg.